A hurkaevés művészete kizárólag a disznóvágással egybekötött szertartás során értékelhető, mivel az IKEA style konyhában ülve akaratlanul is odaképzeljük magunkat egy múló pillanatra a disznóvágó közegbe, hol undorító látvány és szag keveredik a részeg disznóvágók és a böbmbölő rádió hangjával...Ilyen szituációban kizárólag annak van kedve az evéshez, aki e napját kizárólag a disznó megölésének és elfogyasztásának szentelte és ezekben a műveletekben részt is vett, vesz. Valamint elengedhetetlen a magas alkoholbeviteli hányados is, sőt szinte elengedhetetlen.
Külső szemlélőként, aki az disznó leölésének látványa valamint a szétdarabolás és belezés után ingert érez rá ,hogy egyen, véleményem szerint nem ép.
Ettől függetlenül a hurka nem rossz ízű. Ezt meg kell hagyni. (Bár véleményem szerint a szart is be lehet úgy fűszerezni ,hogy ne legyen rossz íze,de mindegy.)
Sőt,tápanyagokban igen gazdagnak mondható, mivel rizst és húst tartalmaz valamint izlés szerint májt vagy vért.
Ennyit a hurkáról
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.